Elnézést kell kérnem, hogy hanyagoltam a blog írást és ezzel egy folyamatot megszakítottam. Meglepő volt számomra, hogy milyen sokan reklamáltatok e miatt, hogy szerettétek olvasni az írásaimat és miért nem folytatom. Nos jelentem folytatom, csak szükségem volt egy kis időre, mégpedig azért, mert közben kiderült, hogy kisbabát várok. Aki részese volt már eme élménynek az tudja, hogy a babavárás kezdeti időszaka bizony nem könnyű.

I have to apologize for the pause on my blog, and with this I stopped a flow. It was a surprise for me how much of you were complaining about the lack of new articles, that you loved to read my blog, and why I stopped. I can assure all of you that I did not stop, I will go on with it, just I needed a little break. The reason of that, that I got to know in the meantime, that we are expecting a baby. Those who already lived it through knows that the first period of pregnancy is not the easiest. 

Kezdem az elején. Már teljesen megbékéltem azzal, hogy nem lesz bébink, hiszen boldogok vagyunk voltunk eddig is hármasban (Johan, Hami és én- a kis család). Szóval kicsit váratlanul ért a felfedezés, hogy babát várok. Persze mindig mondják, hogy sosincs jó időzítés, de a kiköltözés utáni honvággyal teli, útkeresős időszak kellős közepén jelentkezett be a bébi - nem voltam a legjobb passzban. Ehhez a lelkiállapothoz társult szép lassan a terhességgel járó fizikai rosszullétek és lelki ingadozások tünetei. Szeretném megköszönni Nektek, hogy ebben a számomra igen nehéz időszakban mellettem álltatok, támogattatok, meghallgattatok. Idő kellett mire felfogtam, hogy mi történik velük, és szép lassan a honvágy érzése is tovaszállt és megtaláltam a helyem, utam itt Dublinban. 

From the beginning... I totally could accept that we wont have a baby, we were happy with 3 of us (Johan, Hami and me - the little family). So it was a big surprise for me, when I realized, I am pregnant. It is told, that there is never a good timing for a baby, but I just suffered from homesick, did not find my way in Dublin, I felt I stucked between Hungary and Ireland somewhere in halfway, so in the middle of this period I discovered my pregnancy... I was sensitive my mood was very unstable, and on the top of this came extra the physical symtoms of the pregnancy, so I really was not on the top. I would like to thank for all of you who supported me in this period. Now I started to realize what is happening to me, us, the homesick feeling is gone, and I found and enjoy my new way/ life in Dublin

A terhességről: nekem az első három hónap kutya nehéz volt. Az hogy reggeli rosszullét kifejezés átverés. Ezt inkább hivhatnánk egész napos rosszullétnek, persze nálam semmi sem a szabályok szerint működik, szóval én rendszeresen este 6-7 körül voltam rosszul. Két hétig csak gyümölcsön élten, utána tudtam ropit vagy babapiskótát enni. Folyton fáradt voltam és napról napra esett össze a testem, mivel normálisan enni egyáltalán nem tudtam. Minden szagtól émelyegtem, a konyha ajtót folyamtosan zárva tartottuk. Johan szolgált ki, szegénykém őt is megviselte ez a helyzet, mert itthon enni csak elzárkózva tudott, főzni alig tudtunk, mert a szagok kinyirtak engem, volt hogy már sirásig fajult ez az érzés. Persze ma már tudunk nevetni ezen az időszakon és Johan talált egy videot, ami tökéletesen ábrázolja, az akkori viselkedésemet:

https://www.facebook.com/ownagepranks/videos/10153648325318929/?autoplay_reason=all_page_organic_allowed&video_container_type=0&app_id=6628568379

About the pregnancy: for me the first 3 months were very difficult. Morning sickness name is a joke. We could call it all day sickness. With me nothing is working as normal, so I felt bad always in the evening around 6-7. For two weeks I could only eat fruit, after that some ropi and babybiscuit. I was always tired, my body collapsed day by day, cos I could not eat at all. I had to vomit from all kind of smell, so we kept close the kitchen door, it was also hard to cook, because of the smells, and Johan had to serve me - thanks again for that, and he had to eat behind the closed doors. Sometimes I cried, because the smells killed me. Now we can laugh on this period, and Johan found a video, which characterize my state. Please find the link above.

Régen nem értettem azokat a kismamákat, akik ez idő alatt betegszabira mennek, nem gondoltam volna, hogy ez ennyire nehéz. Ma úgy gondolom, hogy minden tisztelet a NŐK-é, akik ezt egyszer végigcsinálták és HŐS minden nő, akik ezt többször végigélték. Imádom a kisbabám, ez idő alatt is imádtam, de nekem ez az időszak kihivás volt. Tanácsot kértem minden babás ismerősömtől, megnyugtattak, hogy a 12. hét után ez elmúlik, persze én megint kivétel vagyok, a 12. hetet végighánytam mint előtte soha, enni továbbra sem tudtam, egészen a 15. hétig, nekem ez volt a fordulópont. Viszont innét kezdve pedig egy olyan boldog és kiegyensúlyozott időszak kezdődőtt, amikor végre felhőtlenül tudtam és tudok örülni a kisbabánknak. Úgy tudnám megfogalmazni, hogy büszkeséggel teli boldogság, amit most érzek. 

Before I did not understand those woman, who stayed at home in this period on sick-leave. Now I totally can understand them. I could have not thought that this period is sooo hard. Now I think that all the respect for the WOMEN, who was pregnant at least once. And HERO all the women, who did it more. I love our little one, I loved him during this hard period also, but for me it was a real challenge. I asked advice from my friends, I was told, that after the 12 weeks everything will change. Well, as I wrote with me nothing is normal. so for me the 12th week was the most difficult, I vomited every day like never before, I still could not eat. After the 15 th week everything changed, so from now on I can enjoy freely my pregnancy. I have a mixed feeling about pride and happiness.

Január végén volt az első ultrahang, csoda volt látni a pocakomban fejlődő új életet. A doktornő megnyugtatott, hogy minden rendben a bébivel és úgy fogalmazott, hogy nagyon aktiv és szép kisbabánk van. 

The first scan was at the end of January, it was a little wonder to see our growing baby. The doctor said everything is ok with him, she told: you have a very active and nice baby. 

Az első bébifotó / first baby photo:

Én mindig úgy gondoltam, hogy lányom lesz, de mióta Johant megismertem ez az érzés megváltozott. Mikor megtudtam, hogy terhes vagyok, akkor rámeditáltam a bébi aurájára és úgy éreztem, hogy kisfiú. Később elvégeztünk egy házi nem meghatározó tesztet, ami inkább vicces volt, mint megbízható, de ez is arról adott hírt, hogy fiút várunk. Akit érdekel: youtube -baking soda gender test

I did always think that If I have a child it will be a girl, but after I met Johan, this feeling was changed. When I discovered my pregnancy I did a meditation about the gender, and I saw a blue aura around the baby, so I felt it is a boy. A little bit later we made home gender test, which was rather funny then trustworthy, but that also showed it is a boy. (About the gender test: youtube-baking soda gender test)

Ma már biztosan tudom, hogy kisfiú, Martin Demeyer fog érkezni hamarosan a kis családunkba. 

Now we know for sure, that the baby is a boy. Martin Demeyer will arrive soon in our little family:)

Az itteni terhes gondozásról és Martin további fejlődéséről hamarosan újra tudósítok:)

I will write more about the pregnancy care here and also about Martin...

Március elején került megrendezésre az első dublini holland est. A szervezők egy fejvadász cégnek dolgoznak, szóval félig szakmai eseménynek számított a találkozó. A lényege, hogy Dublinban dolgozó holland vagy hollandul beszélő embereket hozza közelebb egymáshoz, illetve akinek hr-es segítségre volt szüksége lehetőség volt beszélni a szervező cég munkatársaival. A buli a belvárosban volt, Johan ragaszkodott hozzá, hogy én is vele menjek, nem bántam volt, jó volt kicsit kettesben kimozdulni valamerre. Az esemény helyszíne a Cafe en Seine - egy gyönyörű francia bár, már csak e miatt érdemes volt elmenni. Ha Dublinban jártok ide mindenképpen tervezzetek egy látogatás, ha csak egy kávé erejéig, de az épület és a kávézó stilusa fantasztikus.

In the beginning of march the first dutch evening in Dublin was organized bye a recruiter company. The aim of a meeting was to bring closer the dutch or dutch speaking people who works and lives in Dublin. And also to give opportunity those people who needs HR advice to meet and ask work related question or to find an other job opportunity. The party was in the city centre, Johan wanted me to go with him, and I did not regret it, it was go to go out together somewhere. The event was in Cafe en Seine, this is a beautiful french bar, only already because of the venue was worth to go. If you plan a trip to Dublin, you must visit this café, it is amazing!

Megismerkedtünk az egyik főszervezővel, aki történetesen tavasszal tervez Budapestre látogatni mégpedig a budapest fürdők miatt:). Illetve Johannak sikerült eszmecserét folytatnia a fejvadász cég munkatársával is. Beszélgettünk egy holland párral, akik csak pár napja költöztek át ide Dublinba, mert a férj cégének a központja áttelepült ide, illetve pár holland fiatallal. Nem maradtunk sokáig, mert nekem a bébivel fent lenni sokáig képtelenség, de mentünk, láttunk és a következő rendezvényre is várhatóan megyünk. Elvileg negyedévente fogják szervezni. 

We get to know one of the main organizer, he is about to visit Budapest in April because of the famous thermal baths. Johan also could talked with one of the reqruiter, this was the main reason we went to the party. We met also a dutch couple, they had just moved to Dublin a few days before, cos the headquarter of the company where the husband works moved here. And also we talked with some other dutch guys. We could not stay long, because I am not able to stay awake in the evening with the baby. They plain to organize the dutch evening every season, so probably we will take part on it again. 

Hivatalos weboldal, ahol lehet csemegézni a képek és persze az étlap nyújtotta lehetőségek között:

Official website of the venue:

 http://cafeenseine.ie/galleries/

Egy fotó rólam (és a pocakomról) a Cafe en Seine-ben:) Lehet házassági évfordulót ünnepelni visszamegyünk ide, tényleg lenyűgőző a hely! A pic from me and our baby in my tommy in Cafe en Seine. We may go back to celebrate our marrige anniversary- it is an amazing place

Egy fotó rólunk, kicsit fáradtan mikor hazaértünk:

A pic about us, we were a little bit tired after we arrived home:

Nagyon sokan kérdezitek, hogy milyen munkát találtam és hogy írjak róla bővebben. Most igy több, mint két hónap munkában töltött idő elteltével elmondhatom, hogy nagyon szerencsés választás volt ez a cég. A cégről annyit kell tudni, hogy Norvégiában van a székhelye és több nagyvárosban van irodájuk. Mivel Dublinban nagyon kedvező a társasági adózás a cégeknek, ezért jelenleg Dublinban található meg nagyon sok európai nagyvállalat székhelye is. Szóval gyakorlatilag ezt azt jelenti, hogy a nagyfőnökeink Bergenben vannak, mi pedig Dublinban dolgozunk nap mint nap. A csapat egy része programozókból áll, a másik része mi vagyunk, akik a marketingért felelnek. Ez az osztály nagyon új novemberben lett létrehozva. És mit is csinálunk? Facebook, google, instagram, twitter és egyéb közösségi médiában megjelenő hirdetéseket szerkesztünk. Az a jó az egészben, hogy ez egy rendkivül innovatív terület, szinte napról napra változik, fejlődik a program. És hát akárhogy is nézzük ez a jövő. A munkaszemlélet itt teljesen más, ha kész vagyunk az aznapra felgyűlt projecktekkel haza lehet menni, nem kell tétlenül leülni a 8 órát az irodában. Viszont cserébe hétvégenként is előfordulhat munka, persze bevállalás alapján és nem több, mint 3-4 óra. Szóval összességében ez igy nagyon rugalmas. Nagyon tetszik, hogy a munka elvégzése a cél és nem a 8 óra letöltése. Két közvetlen kollégám van az egyik Szlovákiából, a másik pedig Horvátországból való, szerintem jó kis csapat vagyunk. Természetesen a munkában az angol nyelvet használjuk. Nagyon nehéz volt elengedni a dm-et, és lezárni az ott töltött 9 évet. A lényeg, hogy nagyon jól érzem itt magam, jó választás volt ehhez a céghez jönni.

I got a lot of question about my new job, so it is time to write about a little bit more. After more then two months at work, I can say, it was a lucky pick to came here to work. The company based in Norway, and has offices in more cities. As the corporate taxation is very low in Ireland a lot of European company has the headquarter here. So basically that means that our big bosses are in Bergen, and the back office is here in Dublin. There are two departments, one is the IT full with programmers, and other is us, who are responsible for the marketing. But what do we do? We create Facebook, google, instagram, twitter and any kind of social media advertisements. What I enjoy the most, that this is a very innovative territory, so we see improvement of the advertising program day by day.  And this is the future... The work mentality is totally else, the job has to be done, this is the only thing which is count. So it means if we finish with the daily projects (the number are always different) we can go home. But sometimes we have to work at the weekend (if we are free) 3-4 hours. So quite flexible. The aim is that the work should be ready, not that you have to spend 8 hours sitting at your workplace. We are 3 in the group, one girl is from Slovakia and one guy is from Croatia, I think we are a good team. Of course the language, what we use at work is English. It was really difficult to let the dm and the time what I spent there (9 years) go, but now I feel good here, and I think it was a really good choice.

Ma kezdtem újra dolgozni, azt hiszem dm-es létem most ért véget. Eddig nem nagyon éreztem, hogy nem oda tartozom, vagy nem a dm lenne a munkahelyem, de hát 9 év után nem könnyű az elszakadás. A új cég kiscég kategóriába sorolható, de nagyon dinamikusan fejlődik. Székhelye Norvégiában van, de egy kis csoport hangya innét Dublinból erősíti a csapatot. Ami a legjobban tetszik a cégben, hogy teljesen multikulti: svéd, dán, norvég, ír, szlovák, brazil, észt és még ki tudja honnét származó kollégákból áll a csapat. Közös nyelv az angol, de sok levelezés folyik norvégul, ami szintén a vicces nyelvek közé tartozik. Az első szó, amit megtanultam az "og" - azt jelenti "és". 

I have just started my new job today, and  I think with this step I stop being a part of the dm community. Until now I did not really feel, that I am not belong to dm any more, but after 9 years it is not a wonder. The new company is a small company, but improving dynamically. The headquater is in Norway, but a small group of 'ants' support the team from Dublin. What I most like in the company, that is totaly multicultural: swedish, danish, norvegian, irish, szlovakian, brazilian, estonian, and who knows from where else are the collegaues from. The common language is English, but a lot of correspondance is in norvegian, which is also a funny language. I have learned my first norvegian word, which is 'og' and means 'and'.

Ami nagyon furcsa, hogy alig vagyunk páran az irodában és olyan metsző csend van, a programozok fülessel nyomják egész nap, magányos munkájukat. Ez a dm-es hangzavar után éles kontraszt, de nem bánom, hogy így van, most kiélvezem a nyugalmat.

What is totaly strange for me is that there are few people in the office, and you can cut the silent, the programers use their headset during their lonely work. After the noisy dm it is a big change, but I do not mind, I enjoy now, that I can work in calm.

Kilátás az irodánk ablakából / View of the office:

1. A hires üvegépület - famous glassbuiling.

2. Offices- irodák

3. Liffey folyó és a rendezvényközpont - Liffey river and a conference centre

Hatalmas őrület itt a karácsony, igazi családi ünnep. Átlagosan 1000 eurot költenek fejenként ajándékra és az előkészületekre. A szilveszter itt nem nagy buli, a karácsony visz mindent. 25-én gyűlik össze a nagycsalád és ekkor van az ajándékozás is. 

Crazy xmas days, here xmas is a real family fest. Aprox. 1000 euro is spent/person for presents and preparation. The new years Eve is nothing here, but the xmas! The family is together on 25th and they give the presents to each other also on this day. 

A fa díszítése december 13-én történik, ezt úgy nevezik, hogy kiskarácsony. A család ekkor összegyűlik és közösen feldíszitik a fenyőt. Élő fenyőt is lehet vásárolni, de viszonylag kevés helyen, az Ikea nagyon népszerű, de nagyon sok féle műfenyőt is lehet kapni. Az ablakokat, erkélyeket is kivilágítják, a fenyőt szintén az ablak közelébe helyezik, hogy a világítás kívülről is látszódjon. 

Decorating the Xmas tree is on 13th december, this day is also called as littlexmas. The family are togehter to decorate the pine together. Real pine can be found also, in some markets, and in Ikea. But a lot of kind of fake pinetree is available. They also decorate the windows and the balcony, and put the tree next to the windows so the lights are visible from outside as well. 

Az üzletekben a karácsonyi őrület december elején kezdődik. A plázák gyönyörűen fel vannak díszitve, a gyerekeket kézműves programokkal várják. A leárazások elindulnak, karácsony előtt egészen 50-70%-os akciókkal fokozva a vásárlási kedvet.

In the shops the craziness starts at the begining of december. The shopping centers are beautifully decorated, there are a lot of program for children. Sales also starts before xmas, so the consumtion are increased with 50-70% discounts.

Ami nekem nagyon tetszett és extra hangulatot adott ezeknek a napoknak, hogy különböző kórusok egy-két órára birtokba veszik a pláza területét és mini koncerteket adnak, persze mellette az együttesnek gyűjtenek adományokat. Mexikói zenészektől kezdve,óvis csoportok,  gimis kórus és öreglányok kórusán át, az idősebb férfiakig, akik hangszerrel koncerteztek, minden hallható.

What I like specially, and gave extra spirit for theese days, that different choruses book a place at the shopping center, so make their performance, and to collect some money for the group of course. So we heard mexican band, chorus from nursery school, from secondary grammar school, from old ladies, and also from old guys who played wiht different kind of musical instruments, it was so touching. 

A filmekből ismert idióta karácsonyi pulóverek itt mindennaposnak számítanak, nem akartam hinni a szememnek. Ezt itt menő!!! 

The idiot xmas pullovers what we saw in the movies it is everyday clothes in december. Everybody wears that! Unbeliveable!

A sláger itt a pulyka, amit egészben, fagyasztva lehet megvásárolni szinte mindenhol, illetve a homár és különöző rákfajták. Desszertként elmaradhatatlan a Xmas pugding, ami bennem nem sok bizadalmat keltett, ez is szintén készen vásárolható. Ez egy aszalt gyümölcsökkel gazdagított, brandivel átitatott édes kuglóf szerű süti. Mivel én eleve az ilyen tipusú sütikért nem rajongok, ezért idén még kihagytuk:)

As food, the tradicional dish is the turkey, what you can bye everywhere frozen. And of course the lobster and different kinds of seafood. As a dessert THE Xmas pudding, what I dont really want to taste. That cake is from dried fruits, brandy, a lot of sugar. I dont really like this kind of cake, so I decided to skip it this year:)

És egy extra fotó az én kiegyensúlyozott és boldog férjemről, aki a céges karácsonyi partira készülve rittyentette ki magát. És igen a szemfüles megfigyelő Hami mikulás ruháját is felfedezheti a háttérben:)

And one extra photo about my handsome and happy husband, who was prepared for the company xmas party. And if you look at the background, you can find Hami's Santa west as well:)

A mostani Karácsony, meghitten, csendesen telik. A lakást feldíszitettük, otthonos lett nagyon. Az idő nagyon enyje, hóra itt esély sincsen, nem is várom, hogy fehér karácsony legyen. Anyukáméktól kaptunk szeretetcsomagot, így bejgli és szaloncukor is került az asztalra, ezek nélkül elképzelni sem tudtam volna az ünnepet. Fura, hogy itthon vagyunk és nem kell utazni rokonlátogatásra és az is, hogy nem esszük magunkat tele, ahogy az karácsonykor szokás. Karácsonyi menünk tejszínes királyrák, volt krumplipürével és cukorborsópürével. Mivel szigeten vagyunk a tengeri herkentyűk kínálata nagyon széles, amit mind a ketten ki is élvezünk. Desszertnek pedig vienetta fagylatot kanalaztunk. 

This Xmas is very calm, we decorated the flat, so it is very good to look around. The weather is very soft, no chance for snow, so I do not expect white xmas. From my parents we got a xmasbox with tipical hungarian xmas foods like "bejgli" and "szaloncukor", so we could enjoy the familiar taste here in Ireland too. It is so strange, that we are at home, no travelling, no family visit, and no full-full belly. Our Xmas menu was Kingprawns with mashed potato and peapure. As we are in an island, we can enjoy all kind of seafood, we both love it very much. As dessert we ate Vienetta ice cream:)  

Ha az angolokra azt mondjuk, hogy igazi teás nemzet, akkor az írekre nyugodtan mondhatjuk, hogy ők a kávé rabjai. Nem gondoltam volna, viszont örülök ennek a szokásnak,mert Johannal mindketten nagy kávérajongók vagyunk, így itt is hódolhatunk a szenvedélyünknek.

If we say to the english people that they are a nation of tea, we can say to the irish people that they are really fun of the coffee. I did not think about this, but I am very happy, cos Johan and me also are a big coffee lover, so we can enjoy drinking coffe in Irealand also.

Starbucks, Costa café nevek otthonról is ismerősek, na ennek a két hálózatnak az üzletei megtalálhaóak mindenhol. Mi a Costának hódolunk, már van törzsvásárlói kártyánk is;) - egyikünk sem szereti a Starbucks-ot... Ami érdekes, hogy itt ahol mi lakunk van egy bazi nagy bevásárlócentrum a közelben, ha körbejárod az egész komplexumot 5 db Sturbucks kávézót találsz, és persze még jópár egyéb fajtát. A helyi csokizó és kávézó a Butler's, ha Írországban jártok mindenképpen térjetek be az egyik kávézójukba. A mellett, hogy a kávéjuk isteni, a forró csokit is érdemes kipróbálni, - életem második legfinomabb forró csokiját itt lehet megvásárolni. Külön figyelmesség tőlük, hogy ha vásárolsz egy italt, akkor egy bonbont választhatsz ajándékba. 

Starbucks, Costa café - theese names are familiar from Hungary - their shops are found everywhere. We prefer Costa, I have already had a Costa loyalty card - neither of us like Starbucks... What is interesting here, where we live, there is a big shopping centre, and there are five Starbucks cafés, and of course a lot more other. The local chocolate shop and café called Butler's. If you visit Ireland you must have a drink in one of their shops. Besides that the coffee is really tasty, the hot chocolate is heavenly tasty. And it is so nice from them, if you buy any kind of hot drinks you can choose a free bonbon of your own taste.

Az írek a hagyományos kávékat isszák:

espresso, capuccino, latte, americano mellett kínálnak egy flat white-ot is, mivel nekem ez nem volt ismerős, ezért utánjártam, hogy mit takar:

átmenet a reggei espresso és a délutáni könnyedebb capuccino között, alapja ristretto (dupla vagy tripla), és ehhez adják hozzá a tejet. A flat white aromában gazdag, de mégis lágy, krémes kávé, erősebb, mint a capuccino.

The Irish people drink ordinary coffee:

espresso, capuccino, latte, americano, and they also like the flat white - as I did not now what kind of coffee is this, so I asked my clever friend google to help me. 

So flat white is a very tastful coffee, from double or triple ristretto (which is stronger then an espresso), with some milk. The result is a stronger coffee than a capuccino, but more full of aroma and also the texture of the coffee is creamy.

Dublin déli városrészét Dundrumnak hívják. Egy interjú kapcsán ellátogattunk ide, és körbenéztünk kicsit. Ez a rész családi házas övezet, háttérben a dublini hegyekkel. Nagyon szép és elit környék. Az emberek is mások, itt nem látni "tipikus szombati öntözetben leugrottam bevásárolni" (hálóing, vagy szétmosott melegítő, esetleg, köntös) asszonyoskat, itt mindenki megadja a módját. A nők csinosak (és persze terhesek) a férfiak öltönyben. Egyébként nem tudom, hogy említettem-e már, de a nőknek itt semmi stílusérzékük sincsen és nagyon traplik. Szerintem az egyik ok a viking ősökre vezethető vissza, a másik, pedig, hogy nem alakul ki náluk a stílusérzék, mert minden iskolában kötelező az egyenruha. Ugyanolyan öltözéket visel mindenki, nem tudják az öltözködéssel az egyéniségüket kifejezni és ezt ugye nem tanulják meg gyerekkortól kezdve.

Dundrum is the name of the south part of Dublin, what we visited because I had an interview in the shopping centre. So we also decided to look around a little bit. This part of the city is full with family houses, with the Dublin mountains in the background. Beautiful and elit territory. The people are also different, here you do not see the "typical saturday costume" -which means, slippers, and bathrobe, or a old training. Women are elegant (and of course pregnant), men wear suits. Here the women have no style, I think one of the reason goes back to the wiking relatives, the other reason can be, that they wear uniform in the school, so they don't learn from there childhood how to express themselves with toilet.

Visszatérve Dundrumra, itt megtaláltuk Jamie Oliver olasz éttermét (ha jól tudom, ilyet tervez nyitni Budapesten is), futólag rákukkantottunk az árakra, a többi étteremhez képest, egy hajszállal drágább, de még az elfogadható kategória. Megegyeztünk Johannal, hogy a házassági évfordulónk alkalmából, majd leteszteljük:) 

Back to Dundrum... Jamie Oliver's italian restaurant is here ( if I am right, he is planing to open a similar in Budapest too), we quickly checked the prices, and it is a little bit more expensive then the others but still acceptable. We decided to come back to celebrate our wedding anniversary in May. 

Dundrum központjában van egy csodaszép bevásárlóközpont, a csodaszép nem egy tipikus jelző, amit a bevásárlóközpontokra szoktunk használni, de nem véletlenül választottam ezt, mert annyira igényes és rendezett és szépséges volt. Jó volt körbenézni benne, a karácsonyi dekorációk már teljes pompájukban színesítették az épületet és ezen a napon ragadott meg idén először a karácsonyi hangulat mámora. 

In the middle of Dundrum there is a beautiful shopping centre, beautiful is not the word, what usually used with shopping centre, but I decided to use this expression, cos it was really choosy and well organised. It was good to spend a half of a day there, just hang around, saw the christmas decoration. This was the first day, when the christmas feeling touched my soul in this year. 

Az út túloldalán felfedeztünk egy másik parkot. Régen szerintem ez az egész terület mocsaras erdős rész lehetett, a területeket amit nem építettek be, meghagyták eredei mivoltukban. 2 nagy út között, amelyből az egyik autópálya, csodára leltünk (megint). Kb egy órás sétát tettünk Hamival gyönyörű napsütéses időben. A képek beszéljenek helyettem. 

At the other side of the road, I found an other park. I think the whole territory was a forest and swamp  before. And what is not taken from the nature is still in the original state. This park lies between two big roads one of them is a highway, so we found a little wonder here (again). It was about an hour long walk with Hami on a beautiful sunny day. Let the pictures talk instead of me: