4 nap kórházban töltött idő után az orvosok elhatározták, hogy nem várnak tovább míg Martin úgy dönt, hogy elindul a világ felé, segítenek neki. A mi kis lustaságunk pontosan 41 hetet töltött anya pocakjában, mielőtt megérkezett erre a világra. Mindenki mondta, hogy a szülésre nem lehet felkészülni, hát ez így is van. Megértem a nőket, hogy nem beszélnek erről, a jól bevált klisé, hogy "elfelejted". Hát ez szerintem nem igaz, csak megpróbálja az ember felülírni. Már a terhesség során is írtam, hogy minden tiszteletem a nőké főleg azoké, akik több babát is vállaltak. Na ez a szülés után még jobban így van. Mi egy babát terveztünk, Martint, a neve előbb megvolt, mint hogy megfogant volna:), az első pillanattól éreztük, hogy kisfiú. Habár egész életemben lányt vártam, mióta Johannal együtt vagyunk biztos voltam benne, hogyha lesz babánk, akkor fiú lesz. 

After spending 4 days in the hospital, the doctors decided to start the induction. Our little lazy son spent exactly 41 weeks in mom's tummy, before he arrived to this world. Everybody said that giving birth can't be prepared for, well this is true. I understand women that don't talk about this, the old chliche says you forget about it. I don't think that is right, just you try to overwrite with pleasant memories. During the pregnancy period I already wrote, that all respect to the women, who has a kid specially those who have more baby. Now, this is after childbirth even more so. We planned to have one child, the name Martin was decided sooner than he would have been conceived. From the first moment we felt we the baby gender is boy. Although in my whole life I thought I will have a babygirl, after I met Johan I knew if we have a baby that must be a boy. 

Születés:

Sírtam mikor a mellkasomra rakták Martint, maga a csoda, hogy bennem fejlődött egy ilyen pici életképes kis emberke. Annyi "átbeszélgetett" éjszaka után, most már a karjaimban tarthatom és szemből szembe kommunikálhatunk egymással. Az összhang az első perctől megvolt a baba és köztem, és nem volt ez másképp Johannal sem. Mikor a pocakomban volt és épp bulit tartott, Johan, ha a kezét a hasamra tette a pici megnyugodott. Születés után is így volt, mikor vizsgálták Johan odament és a pici egyből megfogta a kezét, a kapcsolódás létrejött apa és fia között.

Birth:

I cried when Martin was put on my chest, it is a miracle that a tiny little viable man developed in me. After so many nights when we had our conversation, that moment I was able to keep him in my arms, and finally we can talk face to face. with each other. The connection come into existence from the first minute between Martin and me, we had it from before... and it was the same with Johan. When Martin was still in my tummy, and had a partytime, Johan put his hand on my belly and he calmed down. Even after birth so it was, during Martin had his healthcheck, he grabbed daddy's finger, in that moment the connectivity is established between father and son.

Oroszlány napjeggyel és skorpió aszcendenssel született. Mikor a pócomban volt, úgy hivtam őt, hogy a kis mesterem. Már a csillagjegyei alapján is nagy tanítás lesz nekem. Oroszlán - tűz jegy, tehát a köztünk lévő összhang alapból biztosított, skorpió vonásai, jelentik majd a kihivást. Kronobiológiából a száma: 1-es, ami tarot-ban a Mágus, tehát ő tényleg az én kis mesterem:)

Accourding to astrology he is a Leo, with scorpions ascendens. When he was in my tummy I just called him my little Master. He will be a huge teacher for me based on his Zodiac:  Leo: - fire element, as me so the harmony between us provided naturally, his Scoripo side will be the big challenge. From cronobiology his number is 1, that means by tarot Magican, so he is really my little master.

Mint említettem a Martin név adott volt, mindkettőnknek tetszett, nemzetközi, és fontos szempont, hogy a nagyszüleim is ki tudják ejteni. John, mint második keresztnév: Johan, a John belga megfelelője, ahogy a János - édesapám után - magyarul, ezért esett erre a választás, igy a családi hagyományokat is visszük tovább.

As I mentioned the name Martin was given, we both liked it, it is international, and it is important that grandparents are able to pronounce it. John as a second name: first after his fater Johan - the Belgian equivalent of John, as János - after my father - in Hungarian, so this was a choice, so the family tradition is continued.