2015. 10.31 

korábbi postban írtam, hogy terveztünk készülni erre az eseményre, mivel a környéken nagyon sok a gyerek, így vettünk 3 doboz édességet, ha hozzánk is becsöngetnének, akkor én inkább a kényeztetést oldalt választom, nem szeretnék megszivatva lenni:) (Trick or threat). Nem tudtam, hogy mit várjak ettől az estétől, mivel otthon teljesen más hangulatban telik ez az este, mi ilyennkor elvonulunk szeretteinkre gondolunk, akik már nincsenek velünk.

As I wrote you before we had planned to prepare ourselves for this night, cos in the neighborhood there are a lot of little children. So we bought 3 packs of candy, if they ring on our door I would prefer the threat, not the trick version. I did know what to expect from this night. Our fest has a totally different mood, we are mostly sitting at home in silence, thinking about our relatives, friends, who are not with us. It is more about the soul...

Itt egész nap érezhető volt a levegőben valami zizegés, zsongás. A gyerekek jelmezben voltak, a shopping centerben rengeteg programmal várták őket. A boltban tömött sorok, mindenki vásárolta tonnaszámra az édességet, chips-et, a mi kis 3 dobozunk említésre sem méltó...

In the air all day was sensible that is something extraordinary today. The children wore costumes all day, and there were a lot of programs for them in the shopping center. The stores were full with people, everybody bought a lot of candy and chips. We could not really mention our 3 little boxes...

A boltból hazafelé a szokásos gyereksereg játszott a téren, természetesen jelmezben voltak, követtek minket az ajtóig. Majd összesúgtak, biztatták egymást, hogy szólítsanak le minket és mondják, hogy Trick or Threat. A gyerekek között volt a korábban már említett Pocahontas és a felettünk lakó szőke kislány, akit Emmának hívnak. Mi csak mosolyogtunk egymásra Johannal. Aztán a legbátrabb a hátunknak szegezte a kérdést: trick or threat :) , gyorsan lepakoltunk a csomagokat a lakásban és visszamentünk hozzájuk az édességes dobozokkal. Azt a visitást, örömködést, amit rendeztek. Nagyon aranyosak voltak. 

On the way back from the shopping, the children were playing on the playground of course in their costumes. Among the children was Pocahontas, and also the little blond girl, who lives above us, her name is Emma. They followed us, and supported each other to ask us trick or threat, we had to laugh with Johan. Then the bravest dared to ask us the question. So we quickly went up put down the bags, and went down again with threats. They were so happy with it.

Itt a lakóparkban az élet este 6-kor indult. Kinéztünk az ablakon és tatárjáráshoz hasonló gyereksereg lepte el a teret és járt házról házra. Mivel itt elég sok náció él együtt, így nem mindenki tartja ezt az ünnepet, de mi úgy gondoltuk, hogy mivel itt vagyunk Írországban - ahonnét a Halloween ered, ezért mi is részt veszünk benne, arról nem is beszélve, hogy Belgiumban ez hagyomány. Az első emeleten lakunk így igyekeztünk hírt adni magunkról, hogy hozzánk is lehet jönni. Nappali díszkivilágításban, függöny elhúzva. Mikor láttuk, hogy jönnek a gyerekek, lementünk a lépcsőházba a főbejárathoz és ott fogadtuk őket. Mondanom sem kell, hogy fel le rohangáltunk. De annyira élveztem. A legtöbb gyereksereg egy-két szülői kísérettel érkezett, akik igyekeztek a háttérben meghúzódni. A gyerekek mindig rájuk pillantottak, hogy akkor ezt most szabad, és vehetnek egy-egy édességet. A kedvencem egy három év körüli kislány volt, aki egyedül jött hozzánk, anyukája elbújt és csendben bátorította. Először vett Johan dobozásból egy édességet, majd jött hozzám is. Utána pedig babahangon megköszönte és Happy Halloween-t kívánt nekünk. Hát azt hittem elolvadok, annyira cuki volt. A legtöbb gyerek aki érkezett hozzánk 10 év alatti volt, megszeppenve mondták, hogy Trick or threat és sugárzó mosollyal gyüjtötték be az édességeket. Mindenki jelmezben volt, és egy speciálisan erre az alkalomra készített édességgyűjtő zsákkal érkezett. Az út túloldalán lévő lakóparkban őrtüzet gyújtottak, és egész este ment a tüzijáték. Nagyon jó este volt, olyan jó adni, jó volt látni, hogy boldogok és a mosoly, amit cserébe kaptunk megfizethetetlen.

Here in the community the life began at six. We looked out of our window and saw a lot of groups going to door to door. As a lot of different nations live here, not everybody celebrated the fest, but as we are in Ireland from where Halloween is originated, we decided to take part in it. And in Belgium it is also common, so it was only new for me, not for Johan. As we live on the first floor, we were about to give a sign, that the children can come to us also. So in the living-room lights up, curtains open... When they saw us, we went down to the front door in the -stairway to welcome them. We just went up and down several times. The children arrived mostly with their parents, who tried to be in the background in silent. The little ones always glaced at them for some support, then they asked the secret question, and of course the answer was always threat so they could pick one from each boxes. My favourite one was a little girl who was about 3 years old. She was 3 apple big, with angel voice, but so cute!. Most of the children were under 10, they were very polite and shy, but extremely happy when they collected they threat, in their special Halloween bags. At the other side of the rode we saw a big watch - fire, and fireworks went all night. It was a beautiful day, it was soo good to give, and the smile what you got back is impayable...